Sziasztok! Egyre több komit/visszajelzést kapok a sztoriról, aminek nagyon-nagyon örülök! :D Szóval hoztam is a részt, én pedig várom a komikat! ;)
 

-Jó reggelt. -szóltam bele a telefonba, enyhe orrhanggal a titkárnőmet megelőzve -Azért telefonálok, mert nem tudok ma bemenni dolgozni. Rosszul érzem magam, azt hiszem elkaptam valamit. Émelygek és fáj a fejem, meg köhögök is. -soroltam a tüneteimet, egy-két tüsszentéssel megspékelve

-Tom nálad aludt? -hallottam Anna hangját a vonal másik végéről, és szinte láttam magam előtt, ahogy mosolyog

-Ohh, szia. Azt hittem Lea az. -váltottam a normális hangomra -Amúgy igen, itt van most is és uhh... -vigyorogtam, mint a vadalma

-Veszekedés, éjjeli beszélgetés, aztán békülős szex? -nevetett Anna

-Valahogy úgy. Nem baj, ha ma nem megyek be? -kérdeztem reménykedve -Tudod, ha most itt lennél nagyon aranyosan pislognék rád.

Felnevetett.

-Maradj csak, azt hiszem rád fér a pihenés.

-Köszi, imádlak! -visítottam a telefonba

-Nincs mit, én is imádlak. De jössz eggyel. -nevetett -Na jó pihenést, szia.

-Okés, szia, holnap találkozunk. -tettem le

-Na, maradhatsz? -jött be a szobába Tom egy nagy tálcával egyensúlyozva

-Igen. -mondtam vidáman

-Szuper.

Letette a tálcát az ágyra, aztán leült mellém.

-Te reggelit csináltál? -pislogtam rá nagy szemekkel

-Úgy néz ki. -vigyorgott

-De édes vagy! Köszönöm. -nyomtam egy nagy puszit az arcára

-Héé, sok munkám van ám benne, ezért minimum egy csókot kérek!

-Majd, ha minden nap ágyba hozod a reggelim. -nevettem

-Tudod mikor csinálok én neked legközelebb ilyet... -nyújtotta ki rám a nyelvét

-Inkább egyél, kis pisis. -mosolyogtam rá szemtelenül, majd bevettem egy falatot a számba

-Kiborítasz. -rázta a fejét nevetve

Megvontam a vállam, jelezve, hogy én semmiről sem tehetek, aztán lenyeltem a falatot.

-Nem is rossz.

-Mi az h "Nem is rossz."? Életem első tükör tojásáról és gyümölcs salátájáról beszélsz! A minimum, hogy azt mondod tökéletes. Porba tiprod az önbiz... -hadarta mű felháborodással, de egy csókkal elhallgattam

-Mostmár egy szót se halljak! -vigyorogtam

-Úgy lesz. -bizonygatta, de természetesen be nem állt a szája a reggeli alatt

Én csak mosolyogva hallgattam őt, néha-néha hozzáfűzve valamit a témához. Imádtam nézni, hallgatni ahogy beszél.

-Tudod... gondolkodtam. -tette fel az üres tálcát az éjjeliszekrényre -A tegnapi veszekedésünkön és...

-Felejtsük el, jó? -szóltam közbe -Mostanában nem mentek úgy a dolgok, ahogy szerettük volna, de már minden oké. Nem szeretnék erről többet beszélni.

-Csak hallgass meg.

-Hát jó. -sóhajtottam

Nem tudtam mit akar kihozni belőle, de nem voltak jó érzéseim ezzel kapcsolatban. Féltem, hogy nem lesz jó vége a beszélgetésnek és újból összekapunk.

-Tök igazad volt. -mondta komolyan, amivel nem kis meglepődést váltott ki -Mindig csak másodikok voltunk egymásnak, valamit folyton a kapcsolatunk elé helyeztünk és csak akkor kaptuk össze magunkat, amikor már késő volt. Uhh ez elég komolyra sikerült... -nevette el magát -Szóval a lényeg, hogy... szeretném, ha kicsit fontosabbak lennénk egymásnak, vagy mi. És arra gondoltam, hogy hozzánk költözhetnél. Többször is gondoltam már erre, mert amúgy is keveset találkozunk, ha turnézni megyünk vagy sokat stúdiózunk vagy ti mentek üzleti ügyeket intézni, de már teljesen átgondoltam és szerintem tök jó lenne.

-Ez komoly? -kérdeztem totál ledöbbenve

-Ha te is szeretnéd, akkor igen. -bólogatott

-Nem tudom. -mondtam őszintén -Mármint szeretnék többet veled lenni és tényleg jó ötlet volt, de nem akarom, hogy az legyen, hogy te tartasz el.

-Gondoltam, hogy ezzel jössz, de fizethetünk felesben mindent, ha te ettől jobban érzed magad.

-Igen, jobban érzem magam.

Megkönnyebbülten mosolyogva csókolt meg, én pedig boldogan viszonoztam. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ő ezen gondolkodott. Pontosabban azt nem, hogy egyszer magától felhoz egy ilyen komoly témát.

-Amúgy... Bill tudja már?


-Nem! Nem! Nem! És nem! -járkált a konyhában Bill idegesen

-Öcsi, kérlek! -ment utána Tom -Nagyon fontos lenne ez nekem.

-Akkor sem! Ez túl sok! Nem kérheted, hogy töltsem vele az egész napomat!

-Nem is kértem. Azért jönne ide, hogy velem legyen.

-Még jobb... -morogta magának Bill -Nem jöhet és kész. -tekintette lezártnak a témát

-De miért nem?

-Mert utálom. -közölte nemes egyszerűséggel

-Akkor ez egy remek alkalom arra, hogy megszeresd.

-Pff, na persze. -nevetett gúnyosan Bill

-Ne legyél már ilyen! Tudod jól, hogy milyen fontos ez nekem. Végre egy csaj, akivel komolyan gondolom!

-És az nem számít, hogy én mit gondolok?! Régen tök alap volt, hogy ha nem szimpi a csaj, akkor felejtős a dolog.

-Az elején te is bírtad.

-Amíg jobban meg nem ismertem. -nézett Tomra -Vagy azt szeretnéd, hogy a közös szobátokba vigye fel a szeretőit?!

-Bill ne mááár. Azt mondtad bármit megtennél értem.

-Bármit, csak ezt nem.

-De csak így hozhatjuk rendbe a kapcsolatunkat! Értsd meg, nem akarom elveszíteni őt!

-Mit akarsz rendbe hozni? Ez az egész már rég el van cseszve! -kiabálta Bill -Csak te vagy olyan barom, hogy nem veszed észre!

Folyt.Köv.